Már csak az idősebbek emlékeznek arra, hogy milyen egy igazi pécsi kávéház. Ma csak kávézók vannak a városban, vagyis inkább olyan helyek, ahol kávét is lehet inni. A minőségi kávézóból ma is kevés van, ahogy anno a kávéházakból. Egy kis kávétörténelem Pécsről.
A fekete leves vagyis kávé a törökökkel érkezett meg Pécsre, de arról szinte semmilyen információ sincs, hogyan kávéztak a pécsiek a török uralom alatt. Mindössze egy metszet maradt fent, amelyen törökök pipáznak és kávéznak a város feletti dombokon.
A kávé szót magyar irodalmi műben Zrínyi Miklós írja le először 1645-ös a Szigeti veszedelemben.
„Vánkosra ketten ottan leülének, Egymás közt sok dologról beszélgetének. Káuét kicsin finchánból hörpölgetének…„
Az első pécsi kávéház az XIX század elején nyílt meg a városban, legalábbis a fentmaradt dokumentumok szerint. Pécsen az első ismert kávépörkölő Scheiber György volt, aki 1800-tól bérelte a mai Caflisch cukrászda épületét. 1805-ben egy újabb kávés, a stájerországi Marburgból (Mariborból) Pécsre költözött Peitler (Paitler) János vásárolta meg, a cukrászda-kávéház a család neve alatt 1834-ig működött.
1860-ban három kávéháza volt Pécsnek, a Nádor, a Magyar Király kávéház, ami a budai külváros lakosainak volt feketéző és biliárdozó helye valamint a Bedő a Rákóczi úton, ez a kereskedők kávéháza volt. Itt éjjel-nappal, mindig akadt vendég.
„A nyolcvanas évek elején a kávéházak az ötszörösükre szaporodtak fel. E szaporodást állítólag a 78-ik évi Boszniai okupáció idézte elő. A közeli feltörök tartományok idekapcsolása folytán remélték, hogy a feketekávé itt is tért fog hódítani, azonban csalódtak. 40 év után ma ismét csak három számottevő kávéháza van a 70.000 lakosú városnak és ez is elég, mert a pécsi emberszívesebben issza a jó bort avagy a jó sört.”– írta 1938-ban a Dunántúl.
Az igazi áttörés az 1870-es 80-as években volt, amikor egyre több kávéház nyílt a városban. Ilyen volt Széchenyi téren a mai megyeháza helyén álló Ribay, majd az új épületben a Royal kávéház, a Kossuth téren a Bedő valamint a Kórház téri Pannónia is. Pécs neves kávéházai között érdemes megemlíteni a Központi, az Otthon, a Fiume, az Ipar, a Greff, a Kávéforrás, az Orfeum, a Sport, a Rákóczi, a Zrínyi, és a legendás Nádor kávéházakat.
Akkor még mai török módszerrel készült a kávé, forró vízzel öntötték fel az őrleményt, majd egy kannába szűrték át.
Ribay Ferenc 1868-ban nyitotta meg híres főtéri kávéházát.
„A kávéház központi része egy nagyterem volt, benne kényelmesen terpeszkedtek a hatalmas, zöld posztós biliárdasztalok. Innen két kártyaszoba nyílott, ahol hatalmas kéklő füstfellegek közt járta a kor két divatos hazárd kártyajátéka, a tarokk és a kaláber. Estéről-estére hatalmas volt a hangulat és a jókedv. Ribay kitűnő ötlete volt, hogy 1873-ban homlokzata elé nagyméretű vasoszlopokon nyugvó teraszt építtetett, ahová vendégek – Pécs előkelősége – kiülhettek, s emeletmagasságból gyönyörködhettek a tér hullámzó forgatagában.” Az épületet lebontották, helyére 1898-ban felépült a Pécsi Takarékpénztár épülete, ahol a színvonalas Royal Kávéház nyílt meg Berger Lajos vezetésével.
1882 Kutyák a kávéházban
„Szokássá kezd válni, hogy néhány „kutya-barát“ kutyájával megy a kávéházba, vendéglőbe és azt ott ugráltatja, voníttatja, eteti-itatja, szóval mintha csak „otthon“ volna úgy viselkedik a közönség legnagyobb megbotránkoztatására. — A kutya nem oda való! Vegyék ezt tudomásul a „kutyabarátok“ — de még a kávésok is !”
1916 Betiltották a zenét a kávéházakban
A pécsi polgármester rendelete szerint I. Ferenc József halála miatt három napig szüneteltek a színházi és mozi előadások, valamint a kávéházakban és minden más nyilvános helyen betiltották a zenét.
Tilos volt a forralt bor készítése is!
„A város cukorszükségletének rendszeres és zavartalan ellátása szükségessé teszi a cukorral lehetőleg minden téren való takarékoskodást. Evégből a polgármester megtiltotta, hogy kávéházakban, vendéglőkben, egyesülteti és hasonló helyiségekben forralt bort készítsenek és kiszolgáljanak.„
1917-ben a háború miatt komoly szankciók érték a kávéházakat
„Februártól életbe lép a kávéházakra, mulatókra a 11 órai záróra, a rendelet szerint reggel 5 óra előtt nem szabad kinyitni.”
Ez az új korlátozó intézkedés főleg a tüzelőanyagokkal való takarékosság miatt vált szükségessé a téli hónapokban, de a tej majd a kávé is betiltásra került, a törvényszegésért börtön járt!
„korlátozás szerint délután 3 órától este 8 óráig nem volt szabad kávéházakban tejet és tejeskávét kimérni.”
Áprilisban már a kávé is hiánycikk lett.
„Az országos közélelmezési hivatal legutóbbi rendelete a tejjel készült kávéházi italokra vonatkozó tilalmat a kávéra is kiterjeszti, ezután tehát délután 3—7 óra között kávéházakban, kifőzőkben és kávémérésekben nemcsak tejes italokat, hanem fekete kávét sem szabad kiszolgáltatni. Aki e rendelkezések ellen vét, kihágást követ el és 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő.”
1922-ben nem lehetett csak úgy nyerészkedni, mint manapság!
„A Pannónia kávéháztulajdonosa ellen feljelentést adtak be a rendőrségen, mert a kockacukor darabját öt koronáért számította, vagyis a különben 125 koronás cukor kilóját így 625 koronáért árusította volna. Árdrágítás vétsége miatt az eljárás megindult ellene.”
A kávéház vendégkönyve szerint kávézott itt egyebek mellett Nyírő József és Mécs László, Fabinyi Tihamér, Pekár Mihály, Lukachich Géza altábornagy is.
1934 szilveszterén reggelig mulattak a kávéházakban
„A pécsi publikum soha nem látott jókedvvel vett búcsút az óesztendőtől és emelkedett hangulatban köszöntötte az 1935. esztendőt. Az összes pécsi éttermek, vendéglők, kávéházak zsúfolásig teltek meg és régen nem tapasztalt rekordforgalmat bonyolítottak le. A pécsi publikum az elmúlt év megpróbáltatásait, szenvedéseit és bajait erre az egy éjszakára elfelejtette és a boldogabb, szerencsésebb újesztendő reményében búcsúzott az óévtől.”
A Corsoban elfogyott 200 üveg bor, 60 üveg pezsgő, 500 csésze fekete, a Nádorban 200 liter bor, 90 üveg bor, 30 üveg pezsgő, többszáz csésze fekete, sokszáz pohár sör, a Pannóniában 300 liter bor, 35 üveg pezsgő.
1936-ra csak két kávéház maradt a városban
„Valaha Pécsett közel egy tucat kávéház márványasztalai várták a publikumot, közel tizenkét kávéházban szólt a cigányzene, de azóta nagyot fordult a világ sora.” – írta a 1936-ban a Pécsi Napló.
Kávét sok helyen lehetett inni, de klasszikus kávéházból csak kettő maradt, a Kórház téren a Hungária (korábban Bedő, majd Pannónia), a Színház téren pedig a Corzo.
1938-ban modernizálás után újranyitott a Nádor, a 100 ezer pengős felújítás 80 százalékát a pécsi Pannónia Sörgyár fektette be.
A kávé kereskedéssel foglalkozó boltok közül hármat érdemes megemlíteni. A Király utca 44 alatt volt Klobucsár kereskedő család kávéval is foglakozó kereskedése, 1890-1947-ig működött.
Az Irgalmasok utcában volt egy kis csemegebolt, amely többek szerint a legjobb kávé kínálattal rendelkezett a városban. A bolt Teréz utca és a Kossuth tér között állt.
Lehner János fűszer-csemege üzlete az 1920-as és az 1930-as években a Király u. 36. szám alatt működött.
Ne feledkezzünk meg a nagy csemegéről sem, ami Király utca elején még a rendszerválás után is nyitva volt, majd ruházati bolt és kávézó lett belőle, most étteremként üzemel. Fénykorában állítólag a legjobb kávét itt főzték Pécsen!
